Szayyid Abu-l-A'lá Mawdudi
AZ ISZLÁM ALAPELVEI
(Világnézet és élet az iszlámban)

Az 1977-es német nyelvű kiadás alapján
fordította: Fodor Ná'má
I.I.F.S.O. Diákszervezetek Nemzetközi Iszlám Szövetsége
Forrás: www.iszlam.cjb.net
Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-tár

 

TARTALOM

    Előszó

    ISZLÁM - A VILÁGEGYETEM TÖRVÉNYE

    1. Mit jelent az iszlám?
    2. Hogyan jut kifejezésre a hitetlenség (kufr)?

    3. Hogyan ajakítja át az iszlám az embereket?

    A HIT HATÁSA ÉS ÉRTELME

    1. Hit és engedelmesség
    2. Hit: mit is jelent ez?

    3. Hogyan szerezhetünk tudást Istenről?

    4. Az ismeretlenbe vetett hit

    A PRÓFÉTASÁG

    1. A prófétaság lényege és szükségessége
    2. A prófétaság története

    3. Mohamed prófétasága

    a. Mohamed prófétasága: érthető igazolás

    b. Arábia - a legmélyebb sötétségbe merülve

    c. A megmentő megszületik

    d. Gyémánt a kövek között

    e. Kezdődik a forradalom

    f. Miért ez a sok gyűlölség?

    g. Miért változik meg egy ember negyvenévesen?

    h. Mohamed mindent átfogó küldetése

    i. Mohamed hozzájárulása az emberi eszmekincshez

    k. A végső bizonyíték

    4. A prófétaság végleges lezárása

    A HITTÉTELEK

    1. Tauhid: Hit Isten egységében
    a. A kalima jelentése

    b. A tauhid hatásai az ember életére

    2. Hit Isten angyalaiban

    3. Hit Isten könyveiben.

    4. Hit Isten prófétáiban

    5. A halál utáni életbe vetett hit

    a. A halál utáni életbe vetett hit szükségessége

    b. A halál utáni élet - ésszerű igazságszolgáltatás

    IMA ÉS ISTENTISZTELET

    1. Az ibáda, azaz istentisztelet értelme
    a. Az ima

    b. A böjt

    c. Zakát

    d. A hadzs, azaz zarándoklat

    e. Az iszlám védelmezése

    f. Dzsihád

    DÍN ÉS SARI'Á

    a. A dín és Sari'á közötti különbség
    b. A Sari'á forrásai

    c. Fiqh

    d. Taszawuf

    A SARI'Á ALAPELVEI

    1. A Sari'á: annak lényege és célja
    2. A Sari'á: jogok és kötelességek gyűjteménye

    a. Az isteni jogok

    b. Az ember saját maga feletti jogai

    c. A többiek jogai

    d. Az összes teremtmény jogai

    Személy és tárgymutató

     

    A KÖNYÖRÜLETES ÉS IRGALMAS ISTEN NEVÉBEN” 


    A német nyelvű kiadás előszava

    Ha ma a német könyvpiacon  az iszlámról szóló kiadványokat keresünk, szinte kivétel nélkül orientalisták tollából való műveket találunk. Ezek a tudósok egész életükben az iszlám tanulmányozásával foglalkoztak, s a kulturális és történelmi összefüggéseket talán kiváló módon interpretálják, eközben azonban az ő nyugati-tudományos, s így egyben többnyire materializmuson alapuló léptéküket is hozzákapcsolják. Igazi vallásos átélésre azonban - néhány kivételtől eltekintve - nem képesek.
     A vallás azonban olyan jelenség, amelyről a filozófiai materializmus segítségvel nem lehet igazsághűen és kimeritően írni, mivel az nem, vagy nem csak az anyaggal foglalkozik. Ha egy vallást a maga egészében akarunk megmagyarázni, akkor magunknak is át kell élnünk azt, hogy személyes hozzátartozásunkból és hitünkből kiindulva annak lényegét továbbadhassuk. Természetesen "tudományosan", bonckéssel is ízeire lehet szedni egy vallást, mégis, ha hiányzik a személyes elkötelezettség, a műnek nem lesz nagy hatása.

     Napjainkban, amikor hajlamosak vagyunk minden nem materiális értékben kételkedni, azt kigúnyolni vagy legjobb esetben személytelenül kezelni, ebben a könyvben egy olyan emberrel találkozunk, aki érezhetően aszerint is él, amit tanít. Az azonban, amit tanít egyszerű, logikus és meggyőző.

     Az iszlám "ISTEN AKARATÁBAN VALÓ MEGNYUGVÁS ÉS ÖNMAGUNK ÁTADÁSA ISTENNEK". Nem a megszokott nyugati értelemben vett vallás, hanem az élet minden területét magában foglaló életforma. Tehát nemcsak az ember lelki tartását, élettel szembeni alapállását jelenti, hanem minden praktikus dolgot is: az embertársainkkal való viselkedést, politikát, jogot, gazdaságot, kultúrát, civilizációt.

     Az iszlám felfogása szerint az emberi lét értelme abban rejlik, hogy az ember elismeri Istent mint az egész világmindenség megalkotóját, és mindannak Urát, ami azt körülveszi, és ezen elismerésből kiindulva csak egyre törekszik: hogy Isten tetszését elnyerje.

     Az "Isten akaratában való megnyugvás és önmagunk átadása Istennek" azt is jelenti, hogy a világmindenségben minden a természeti törvényekben is megnyilatkozó isteni akarattal összhangban létezik és él. A kövek, növények, állatok és maga az ember - ami tudatalatti reakcióit illeti - teljesen természetesen követik ezt. Az embernek a bizonyos körű, csak neki megadott szabad akarat birtokában tudatosan is Isten parancsolatait kellene követnie.

     Hogy az embereknek örökérvényű mértékeket adjon - tehát, hogy ne hagyja őket saját, sokszor hibás ítéleteikre -, Isten minden népnél arra különösen alkalmas embereket választott ki akaratának hirdetésére. Mindegyikük az "Isten akaratának való átadást", tehát az iszlámot hirdette. A próféták ezen hosszú sorában az első Ádám volt, s azok közül, akiknek a neve ma is ismert előttünk, a legkiválóbb Ábrahám, Mózes és Jézus (az iszlám tanítás szerint Jézus próféta, nem pedig "Isten fia"). A legutolsó, s egyben az egyetlen, akinek küldetése mind a mai napig teljes egészében változatlanul fennmaradt, Mohamed próféta - ezt még azok az orientalisták is elismerik, akik az iszlámmal szemben elfogultak.

     Mohamed tehát semmiképpen sem az iszlám első prófétája, hanem az utolsó: nem az iszlám megalapítója, hanem annak lezárója. Az ő feladata volt, hogy az előző prófétákat igazolja és kijavítsa azt, amit tanításaikban az emberi fondorlat meghamisított. Noha az iszlámban minden prófétát egyformán kell tisztelni, Mohamed mégis különleges helyet foglal el, mert az ő küldetése, ellentétben a korábbiakéval, MINDEN néphez szól és MINDEN időre érvényes.

     Az iszlám tanításnak megfelelően tehát például a zsidók, akik elismerték prófétájukul Ábrahámot és Mózest, muszlimok voltak (Isten akaratának vetették alá magukat). Akkor szűntek csak meg muszlimok lenni, amikor megtagadták a Jézus által hirdetett ige elfogadását. Ugyanilyen módon Jézus követői is attól a ponttól nem számíthatók muszlimoknak, amelytől Mohamednek, az iszlám befejezőjének próféta voltát tagadják. E tanítás logikus következtetéseképpen az iszlám szerint más vallásúak is eljuthatnak a Paradicsomba, "ha valóban hisznek Istenben és az Ítélet Napjában, s jócselekedeteket végeznek." (Korán)

     Az iszlám további fontos ismertetőjegye az "egyház", pontosabban egy korábbi értelemben vett paság hiánya. Minden ember imádkozhat közvetlenül Istenhez, a mecsetben imám (előimádkozó, imavezető) lehet minden felnőtt muszlim, aki az imádság szavait ismeri. Egy muszlimnak sem jutna eszébe, hogy Jézushoz, Mohamedhez vagy valamelyik szenthez imádkozzom, vagy őket támogatásért, közbenjárásért kérje, mert egyedül csak Isten méltó az imádatra, s egyedül csak ő nyújthat támogatást.

     A forradalmak és reformok mai világában azonban az a legérdekesebb, hogy az iszlám felfogás szerint az 1400 éve a Koránban kinyilatkoztatott és lezárult üzenet nem szorul reformokra. Az idők kezdete óta az emberi természetre szabott iszlámnak szükségszerűen az ítéletnapig meg kell őriznie érvényességét, hiszen az emberi természet sem változik, s emellett arról sem szabad megfeledkezni, hogy az iszlámban NEM az a megengedett, ami az embernek tetszik, hanem csak az, ami Isten akarata szerint való.

     Akik igazán szeretnék megismerni és megérteni az iszlámot és a napjainkban már több mint félmilliárd  muszlim gondolkodásmódját, azoknak ez a könyv nagy segítséget nyújthat. Mert tárgyal minden problémát, még az úgynevezett kényes kérdéseket is anélkül, hogy elveszne a részletekben. E könyv betölti feladatát, ha segítségével sikerül tisztázni néhány régen meggyökeresedett előítéletet és félreértést, s közelebb hozni egymáshoz a jóakaratú embereket.

     

    1970.december
    Fatima Heeren-Sarka

    (a német nyelvű kiadás fordítója)


    Tovább >
    Szayyid Abu-l-A'lá Mawdudi: Az iszlám alapelvei (Világnézet és élet az iszlámban)

    Szerző: MINARET ISKOLA  2010.07.05. 00:35 Szólj hozzá!

    Címkék: könyvajánló mawdudi iszlámvilágnézet

    Kommentek:

    A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

    Nincsenek hozzászólások.