A Korán által felvázolt Istenkép

minaretiskola@gmail.com   

Allah felirat

Kicsoda Allah?

A Korán az elejétől a végéig azon dolgozik, hogy helyes istenképet építsen ki a megszólítottban. Allah személye teljességgel érzékfeletti, rejtett, láthatatlan (gayb). Az ember felfogóképességét meghaladó abszolút igazság. A tulajdonságaival nyilvánul meg a létezésben, s a neveinek megnyilvánulásai látszódnak a létezés tükrében. Most nézzük meg azokat az ájákat, amelyek az istenképünket alakítják ki a Koránban.

1. Allah olyan, amilyennek bemutatja magát:

„Mondd: Ő Allah, Aki egy.
Ő az Örökkévaló, a Feltétlen Létező, Aki az egész létezés oka.
Ő nem nemzett és nem nemzetett.
Nincs semmi, ami társa vagy párja lehetne.” (112:1-4)


„Ő Allah, Akin kívül nincs más isten; Ő az értelem felfogóképességét meghaladó, és az ésszel felfogható igazságokat is tudja; Ő a Kegyelmes, a Könyörületes. Ő Allah, Akin kívül nincs más isten; Ő a létezés kizárólagos birtokosa, a szentség forrása, Ő maga a megváltás, a bizalom és a biztonság központja, a feltétlen hatalom tulajdonosa, Akinek vitathatatlan a felsőbbsége, Aki mindig keresztülviszi az akaratát, Akinek nem ismer határt a nagysága. A Magasságos Allah távol áll és mentes mindattól, amit Hozzá társítanak. Ő Allah, a feltétlen teremtő, Aki minta nélkül teremtett, Aki megformálta őket. Őt illeti minden tökéletesség. Minden, ami az egekben és a földön van az Ő határtalan dicsőségét hirdeti: Mert Ő a legfenségesebb minden fenség közül, Ő a végtelen bölcsesség birtokosa!” (59:22-24)

„Allah, Akin kívül nincs más isten, az abszolút élő, az élet és a létezés forrása és támasza.” (3:2)

„Allah, nincs más isten, csak Ő; a legszebb tulajdonságok és minden tökéletesség Őt illeti.” (20:8)

„Allah az egek és a föld fénye. Az Ő fénye olyan, mint egy zug, amelyben lámpás van. A lámpás egy kristálygömbben van, a kristálygömb pedig mintha igazgyöngyhöz hasonló(an ragyogó) csillag lenne. (A lámpás) egy áldott olajfa olajától lobban fel, mely nem keleti, és nem nyugati, (s) az olaja csaknem anélkül fénylik, hogy tűz érte volna. Fény a fényen! Allah a világosságához vezetni azt, aki akarja (a vezetést).” (24:35)


„Allah az, Aki megteremtett benneteket, aztán gondoskodott rólatok, azután a halálba küld, és végül újra életre kelt titeket. Hát van-e azok között, akiket Hozzá társítotok bárki, aki képes véghezvinni ezekből valamit? Ő a magasztos, mennyire felette áll mindazoknak, amiket Hozzá társítanak!” (30:40)

„Allah az, Aki kezdetben gyengének teremtett benneteket, majd a gyengeség után erőt adott, aztán –az erő után- (ismét) erőtlenséget és ősz hajat adott: Ő azt teremt, amit akar; mert Ő mindent tud és mindenre képes.” (30:54)

„Allah, nincs más isten, csak Ő; az abszolút élő, az élet és a lét támasza. Nem vesz rajta erőt feledékenység, sem álom. Az Övé minden, mi az egekben és a földön van. Vajon ki az, aki közbenjárhatna Nála az Ő engedélye nélkül? A szolgái előtt levő (nyilvánvaló) és a mögöttük levő (titkos) dolgokat is tudja; viszont ők nem foghatnak fel semmit az Ő tudásából, kivéve, amit Ő akar. A trónusa átfogja az egeket és a földet, és a megőrzésük (felügyeletük) nem esik nehezére. Valóban csak Ő a magasztos, a hatalmas!” (2:255)

„Allah, nincs más isten, csak Ő, Bizony össze fog gyűjteni titeket a Feltámadás Napján, amelynek eljöveteléhez kétség nem férhet. Ki lehet igazabb szavú Allahnál?” (4:87)


2. Allah elegendő Önmagának/ nincs szüksége senkire és semmire; nektek van Őrá szükségetek, ti vagytok Őrá szorulva:

„Ó emberek! Ti vagytok Allahra utalva. Allah azonban nem szorul senkire, Ő végtelen gazdagság birtokosa és magasztalásra méltó.” (35:15)

3. Allah elegendő a szolgájának:

„Vajon Allah nem elég a szolgájának, hogy ők Rajta kívül mással akarnak félelmet kelteni benned?” (39:36)

4. A tekintély és a presztízs forrása Allah:

„Aki hatalomra és tekintélyre vágyik, (az jól jegyezze meg, hogy) minden hatalom és tekintély forrása Allah. Hozzá (csak) a jó szó emelkedik fel, a jó szót pedig a jó cselekedet juttatja fel Hozzá.” (35:10)

5. Előbb utóbb minden dolog úgy alakul, ahogy Ő megmondta:

„Allahot illetik meg az egek és a föld rejtett titkai. Hozzá lesz majd minden dolog visszatérése (előbb-utóbb minden úgy alakul, ahogy Ő megmondta) Ezért csak Őt szolgáld, és csak Rá hagyatkozz; (a te Urad jól tudja, hogy mit cselekszetek) mert a te Urad nem közönyös azzal szemben, amit tesztek.” (11:123) „Aki egész lényét aláveti Allahnak, és úgy szolgálja Őt, mintha látná (Allahot), az a legszilárdabb fogódzóba kapaszkodik. Végül minden dolog térül-fordul, aztán Allah elé kerül, Aki határoz a kimenetelükről.” (31:22)

6. Allah soha nem igazságtalan:

„Soha nem vagyok igazságtalan a szolgákkal szemben.” (50:29)

„Nem mi voltunk igazságtalanok velük, hanem ők voltak igazságtalanok saját magukkal szemben.” (11:101)

7. Allah senkit nem fog megjutalmazni a rossztetteiért:

„Hát nem dicső-e Allah, és nem-e Ő az, Aki nem hagyja kifizetetlenül a rossztettek számláját?” (39:37)

8. Ne Allahtól, hanem Allahhoz meneküljetek:

„Meneküljetek Allahhoz” (51:50)

„Jól jegyezzétek meg, hogy Allahot nem tudjátok megkerülni” (9:3)

9. Egy tanácsom van nektek: Őrizzétek meg Allahhal szemben a helyes magatartást:

„Mondd: Egy tanácsom van nektek: akár egyedül, akár másokkal vagytok, őrizzétek meg Allahhal szemben a helyes magatartást!” (34:46)

10. Allah az abszolút tekintély:


„Mondd: Ó Allah, a hatalom feltétlen birtokosa! Annak adod a hatalmat, akinek akarod, és attól veszed el, akitől akarod. Felemeled, akit akarsz, és lealacsonyítod, akit akarsz. Minden jó a Te kezedben van, mert Te mindenre képes vagy.” (3:26)

„Bizony a ti Uratok Allah, Aki hat szakaszban teremtette az egeket és a földet, és a korlátlan erő és hatalom posztjára helyezkedett. Ő az, Aki betakarja a nappalt az éjszakával, mely szünet nélkül követi azt. És Ő az, Aki a parancsa alá vetette a Napot, a Holdat és a csillagokat. Tudjátok meg, hogy Őt illeti a teremtés és a parancs. Áldassék Allah, a Világok Ura!” (7:54)


11. Az ember senkit nem szerethet jobban, mint Allahot:

„Mondd: Ha atyáitok, gyermekeitek, testvéreitek, házastársaitok, a nemzetségetek, a vagyonotok, amelyre szert tettetek, az üzlet, amitől tartotok, hogy rosszul fog menni, és a hajlékaitok, amelyek tetszenek nektek – kedvesebbek nektek, mint Allah és a  Küldötte, és az Ő útján való törekvés, akkor várjatok, míg be nem teljesedik Allah parancsa! Bizony Allah nem vezeti a helyes útra azt a népet, ame.y felelőtlenül viselkedik.”(9:24)

(Idézet az Allah a Világok Ura c. könyv 57-60 oldaláról
Kiadta: Minaret Iskola

 

Szerző: MINARET ISKOLA  2010.04.21. 10:08 Szólj hozzá!

Címkék: allah egyistenhit istenkép allahavilágokura

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

(Iszlám művészet szócikkből átirányítva)
 
Arab mozaik (735)
Ibn Battúta (1304-1369) földrajzi író

Az iszlám művészete a muszlim vallású országok hagyományos művészete, a muszlim kultúra művészeti megnyilvánulása. Fő sajátossága a rendíthetetlen hit, a dogmák szigorú tiszteletben tartása, sok esetben az iszlám kultúra területi kiterjedésén alapuló területi (helyi) sajátosságokkal. Az iszlám vallás térhódításával érintkezésbe került a szomszédos, vagy meghódított területek művészeti hagyományaival: a keresztényekével Jeruzsálemben és Bizáncban, másrészt a hellenisztikus ókoréval Szíria területén, illetve a Szászánidákéval Perzsiában (a mai Irán). E keveredés eredményeként sajátos művészeti stílusvilág alakult ki, amelyben a világ színgazdagsága iránti csodálat, a témák és anyagok fantáziadús felhasználása nyilvánul meg.

Tartalomjegyzék

Szerző: MINARET ISKOLA  2010.04.15. 15:36 Szólj hozzá!

Címkék: iszlamművészet iszlámkultúra muszlimintelligencia

 



Babócsa >>>Tovább

Török kút

 

Buda >>>Tovább

Gül Baba türbéje, török síremlék, 1543-1548
Budapest, II., Mecset u. 18-20.

Császár (Veli bej ilidzseszi) fürdő, 16. sz.
Budapest, II., Frankel Leó u. 31.

Király (Kakaskapu, Horoz kapi ilidzseszi) fürdő, török fürdőépület 1566 körül, a 18. sz.-ban kibővítve
Budapest, I., Fő u. 82-86.

Rudas (Jesil direkli ilidzseszi) fürdő, nyolcoszlopos, kupolás török fürdő, 1566
Budapest, I., Döbrentei tér 9.

Rác (Debbaghane vagy Kücsük ilidzseszi) fürdő, török medence és kupola, 16. sz.
Budapest, I., Hadnagy u. 8-10.

Imafülke a Belvárosi plébániatemplomban
Budapest, V., Március 15. tér.

Tojgun pasa dzsámija, a kapucinus templom délkeleti homlokzatának feltárt maradványai
Budapest, I., Fő u. 30-32.

 

Pest >>>Tovább

 

Eger >>>Tovább

Minaret (az irgalmasok által 1841-ben lebontott Kethüda dzsámi minaréja), 17. sz. első fele, az oszmán birodalom legészakibb minaretje, 14-szög alaprajzú, 40 méter magas, a noszvaji kőfejtőben bányászott andezit tufából építették. Körerkélyéhez 96 keskeny lépcsőfok vezet fel. Az országban található három álló minaret (Pécs, Érd, Eger) közül ez van a legjobb állapotban.
Eger, Knézich Károly utca 1.

Arnaut pasa fürdője, török kori, 17. sz. Bővítve a 18-19. sz.-ban, homlokzata klasszicista, 1828.
Eger, Fürdő u. 2.

Valide szultána török fürdő romjai, 17. sz.
Eger, Dózsa György tér 3. (az udvarban)

 

Érd >>>Tovább

Minaret (az összedőlt Hamza bég dzsámi minaréja), 16. sz., sóskúti durva mészkőből építették.
Érd, Ófalu, Mecset utca

 

Esztergom >>>Tovább

Szulejmán győzelmi emléktáblája a vízivárosi várfalban

Ozicseli Hadzsi Ibrahim dzsámi, lakóházba beépítve, 16. sz.
Esztergom, Berényi Zsigmond u. 18-20.

 

Pécs >>>Tovább

Jakováli Hasszán pasa dzsámija, 16. sz. második fele, ma török történeti és művészeti múzeum, a mellette álló 12 szögletű minarettel a legépebben megmaradt török imahely. Berendezése az eredeti török imaházak hangulatát idézi.
Pécs, Rákóczi út 2.

Gázi Kászim pasa dzsámija, 16. sz. második fele (1766-ban a jezsuiták lebontották minaréját), a legnagyobb a Magyarországon megmaradt török épületek között, ma a Belvárosi plébániatemplomnak ad otthont, megőrizve az iszlám építészet jellegzetességeit.
Pécs, Széchenyi tér

Török kút és rituális mosdó (Kerlejela), 1935-ben falazott forrásfoglalattal
Pécs, Rókus hegy

Memi pasa fürdője, 16. sz. második fele, 100 évvel ezelőtt még állt. A feltárt maradványaiban fürdőmúzeumot rendeztek be.
Pécs, Ferencesek u. 35.

Idrisz Baba türbéje, török síremlék, 1591
Pécs, Nyár u. 8.

 

Siklós >>>Tovább

Malkocs bej dzsámija, 16. sz.
Siklós, Kossuth tér 16. (a kultúrház udvarán)

 

Szigetvár >>>Tovább

Szulejmán szultán egykori dzsámija, 16. sz., átalakítva és későbbi toldalékkal
Szigetvár, Vár

Ali pasa dzsámija, 1588-1589
Szigetvár, Zrínyi tér

Török kori lakóház (karavánszeráj? korániskola?), 16. sz.
Szigetvár, Bástya u. 3.

 

Szolnok

Tisza-híd, 1562 >>>Tovább

 

Törökkoppány >>>Tovább

Török kút, 16. sz.

 

Zsámbék >>>Tovább

Török kút, 16. sz. Restaurálva 1892-ben
Zsámbék, Táncsics utca

-------------------------------------------

TEREBESS ÁZSIA E-TÁR

www.terebess.hu
 

 

Szerző: MINARET ISKOLA  2010.04.15. 10:18 Szólj hozzá!

Címkék: iszlamművészet iszlámkultúra muszlimintelligencia törökmüemlékekhazánkban

 

Géczi János:

 

 

ALLAH RÓZSÁI

 

Cimlap

 


Terebess Kiadó, Budapest, 2000
Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár
Forrás: http://www.terebess.hu

A szerző köszöni Monok Istvánnak és Szörényi Lászlónak a tárgyválasztáshoz nyújtott baráti segítségét. S megköszöni Ivanics Mária, Kéri Katalin és Tüske László értékes szempontjait és szövegjavaslatait.

Tartalom

Előszó

A muszlim rózsakultusz alapjai

Az Ezeregyéjszaka meséinek rózsáiról

A rózsa a perzsa költészetben

A szúfik sokjelentésű rózsája

A mindennapok rózsahasználata

A nyugati iszlám rózsái

Egy klasszikus török költő, Alisír Neváí: Ferhád és Sirin történetének
rózsajelképei

A rózsajelképek csoportjai

A rózsavíz, a rózsaolaj, s a hasznuk

Az oszmánok �négy virágos" stílusa

A keleti kertek

A muszlim és a keresztény rózsatradíciók összekapcsolódása

                         www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/muvtort/rozsa/html/index.htm

 

Szerző: MINARET ISKOLA  2010.04.14. 10:52 Szólj hozzá!

Címkék: könyvajánló iszlámkultúra muszlimintelligencia allahrózsái



 

Szerző: MINARET ISKOLA  2010.03.31. 11:52 1 komment

Címkék: biszmillah

süti beállítások módosítása