Minaretek Magyarországon

A minaret a dzsámi vagy mecset mellé épített torony, ahonnan naponta ötször imára hívták az igazhitűeket. A minaret elnevezés az arab "tűz" szóból származtatható, így elképzelhető, hogy az iszlám kor előtt Szíriában és Iránban a jeladásra használt tűztornyokat tekinthetjük előképnek. Az épületek építészeti rangját a minaretek száma határozta meg. Legtöbb minarettel az isztambuli Kék mecset bír, pontosan hattal. Magyarországon ilyenről nem tudunk, nálunk csupán egy minarettel épültek az imahelyek. Az országban három minaret található (Pécs, Érd, Eger). Egerben áll a Kethüde dzsámi minaretje (az irgalmasok 1841-ben a dzsámit lebontották). A 17. század első felében épült, az oszmán birodalom legészakibb minaretje, tizennégyszög alaprajzú, negyven méter magas, a noszvaji kőfejtőben bányászott andezittufából építették. Körerkélyéhez kilencvenhat keskeny lépcsőfok vezet fel. Érden található Hamzsa bég dzsámijának minaretje, a dzsámi összedőlt. A 16. században, sóskúti durva mészkőből építették. Pécsett pedig Jakováli Hasszán pasa dzsámiját találhatjuk, amely a 16. század második felében készült. Ma török történeti és művészeti múzeum, a mellette álló tizenkét szögletű minarettel a legépebben megmaradt török kegyhely.
 

 
Minaretek

Az épületek építészeti rangját a minaretek száma határozta meg. Legtöbb minarettel az isztambuli Kék mecset bír, pontosan hattal. A szultáni dzsámik - a Szülejmánijje, az Edirnei... - általában négy minarettel épültek, a rangosabb személyek pedig kettőt-kettőt építtettek. Magyarországon ilyenről nem tudunk, nálunk csupán egy-minaretes dzsámik épültek. E tény mindenképpen a hódoltság szegénységéről vall, mint ahogy Evlia Cselebi leírásai közül nem egy. A párkányi pálánk imaházát így jellemzi: "deszkaminaretes, deszkazsindellyel fedett kis dzsámi." Persze vannak ellenkező előjelű megfigyelések is: A pécsi Kászim pasa dzsámi birodalmi léptékkel szemlélve sem számít kicsinek, Szokollu Musztafa tabáni dzsámiját pedig állítólag a legnagyobb török építész, maga Mimár Szinán tervezte. Azt egyébként még közelítőleg sem tudjuk megítélni, hogy vajon hány dzsámi épült a hódoltságban ténylegesen. A többséget valószínűleg keresztény templomból alakították ki, de azért több tucat eredendő építményről is tudunk.
Az imaházak nívójáról vall, vallana személyzetük létszáma is. Jegyzékek sajnos csupán az állami intézmények esetében állnak rendelkezésünkre, de ezek egy része is töredékes: a dzsámik alkalmazottait többféle forrásból fizették. A legnagyobb imaházakban, például a fehérvári Nagy dzsámiban 15-16 ember is dolgozott, a legkisebben mindössze kettő: a közösség elöljárója, az imám, és a müezzin, aki imára szólította a híveket.



Az egri minaret














                                

                        

A pécsi minaret










Az esztergomi minaret












Jakováli Hasszán Pasa- Pécs

















A szigetvári minaret









 

Szerző: MINARET ISKOLA  2010.03.22. 20:29 Szólj hozzá!

Címkék: muszlim iszlam minaret minaretiskola iszlamművészet

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.