Ibn Haldún, gyakori átiratban Ibn Khaldún (arabul ابن خلدون – Ibn Ḫaldūn; Tunisz, 1332. május 27. - Kairó, 1406. március 16.) arab történész, történetfilozófus, társadalomtudós és politikus, a szekularizált, szociológiai szemléletű történelemírás egyik úttörője volt. Ő alakította ki azt az elméletet, hogy a nomád uralkodó dinasztiákban egy háromgenerációs ciklus mutatkozik: erős-gyenge-züllött.
Tartalomjegyzék |
Neve
Tiszteleti neve a Vali ad-Dín (ولي الدين – Walī ad-Dīn), személyneve az Abd ar-Rahmán (عبد الرحمن – ʿAbd ar-Raḥmān) volt. Teljes, leszármazását is magába foglaló neve: ولي الدين عبد الرحمن بن محمد بن محمد بن أبي بكر محمد بن الحسن Walī ad-Dīn ʿAbd ar-Raḥmān ibn Muḥammad ibn Muḥammad ibn Abī Bakr Muḥammad ibn al-Ḥasan, magyarosan Valí ad-Dín Abd ar-Rahmán ibn Muhammad ibn Muhammad ibn Abi Bakr Muhammad ibn al-Haszan. A Mukaddima (Bevezetés) című monumentális munkájának elején röviden Abd ar-Rahmán ibn Muhammad ibn Haldún al-Hadraminak (عبد الرحمن بن محمد بن خلدون الحضرمي – ʿAbd ar-Raḥmān b. Muḥammad b. Ḫaldūn al-Ḥaḍramī) nevezi magát. A Hadrami név a jemeni Hadramautra utal, jelezve a szerző származását.
Életrajza
Apja fakíh (vallásjogtudós) volt Tuniszban. Fezben tanult, ahol egy összeesküvés miatt két évet börtönben töltött. Észak-Afrika különböző városai után barátja, Ibn al-Hatíb vezír hívására 1362-ban Granadába ment, ahol V. Muhammad granadai szultán miniszterré nevezte ki. Politikai pályafutása alatt nyughatatlansága és összeférhetetlen természete miatt gyakran változtatta helyét, 1382-től élete végéig Kairóban élt, kisebb megszakításokkal mint kádi (bíró) és tanár.
Munkássága
Mint történész egyetemes történetéről híres: Kitáb al-ibar… fi ajjám al-arab va l-adzsam va l-barbar (A példák könyve… az arabok, perzsák és berberek történetéből). Bár azokat a magas követelményeket, amelyeket történetfilozófiai munkájában a történetírás elé kitűzött, nem tudta megvalósítani, értékes munkát alkotott, különösen ami a berberek és általánosságban a nyugati iszlám világ történetét illeti. Igazi nagy műve azonban nem ez, hanem az eredetileg a Kitáb al-ibar elé bevezető fejezetnek szánt, majd később alaposan kibővített Mukaddima (Bevezetés), amelyet több modern tudományág is megalapozójának, előfutárának tekinthet: a történetfilozófia, a politikai gazdaságtan, stb. Azokat a kulturális-társadalmi ismereteket és módszertani követelményeket összegezte a műben, amelyekre a történésznek a valóban tudományos igényű munkához elengedhetetlenül szüksége van. Megkísérelte feltárni ama törvényszerűségeket, amelyek a történelmi fejlődés irányát megszabják, s amelyek fényében az egyedi történelmi tények értékelhetőek. Az új tudományt a civilizáció tudományának nevezte, amelynek önállóságát, mint írja, tárgya jellege biztosítja: az emberi civilizáció és a társadalmi tények összessége, amit vizsgál. Legfontosabb eszköze a megfigyelésen alapuló induktív következtetés, megveti az üres spekulációt, empirizmus és dialektikus gondolkodás jellemzi. Ibn Haldún munkássága sajátos jelenség az arab tudományos gondolkodásban, amelynek nem volt előzménye, de jelentősebb utóhatása sem.
Írásai
- Ibn Khaldūn: Buch der Beispiele. Die Einführung. németre fordította és jegyzetekkel ellátta Mathias Pätzold. Reclam, Leipzig 1992. ISBN 3-379-01440-0 (németül)
- Ibn Chaldun: Ausgewählte Abschnitte aus der Muqaddima. kiadta és németre fordította Annemarie Schimmel. Mohr, Tübingen 1951. (németül)
- Ibn Khaldûn: Le Livre des Exemples. Tome I. Autobiographie Muquaddima.kiadta és franciára fordítottaAbdesselam Cheddadi. Gallimard, Paris 2002. ISBN 2-07-011425-2 (franciául)
- Ibn Khaldûn: The Muqaddimah. An Introduction to History. kiadta, angolra fordította és jegyzetekkel ellátta: Franz Rosenthal. 3 Bde. Bollingen, New York 1958, 1986. ISBN 0-7100-0195-9 (angolul)
- Ibn Khaldūn:al-Ta'rîf bi-ibn Khaldûn wa rihlatuhu gharban wa-sharqan. Kiadta: Muhammad ibn Tâwît al-Tanjî. al-Qahirah, Kairo 1951 (önéletrajz). (arabul)
- Ibn Khaldūn: Le Voyage d'Occident et d'Orient. Kiadta és franciára fordította: Abdesselam Cheddadi. Sindbad, Paris 1980, 1995 (franz. Übersetzung der Autobiografie). ISBN 2-7274-3497-9 (franciául)
- Ibn Khaldūn: Bevezetés a történelembe. Magyarra fordította, bevezette és kommentálta: Simon Róbert. Osiris, Budapest 1995, 1995 ISBN 963-379-076-X (magyarul)
Források
- Világirodalmi kisenciklopédia I–II. Szerk. Köpeczi Béla, Pók Lajos. Budapest: Gondolat. 1976. ISBN 963-280-184-9
- Saudi Aramco World : July/August 2005 Glossary elérve: 2008-04-28 (angolul)
- World Civilizations Online, Stearns, Glossary I elérve: 2008-04-28 (angolul)
- São Paulo - Montreal - July 26 - August 1, 1998 XIV International Congress of ISA “Social Knowledge: Heritage, Changes and Perspectives” IV – The historic origin of Sociology, some definitions of the Science and the Profession - The Science Precursors elérve: 2008-04-28 (angolul)
